← FeeCheck

Navigáció: FeeCheck › Hogyan számítja a FeeCheck a fizetési költségeket

🌐 Nyelvi verziók: DE | EN | FR | RO | HU | BG

Olvasási idő: kb. 7 perc | Utolsó felülvizsgálat: 2026. május

Hogyan Számítja a FeeCheck a Fizetési Költségeket — Lépésről Lépésre Elmagyarázva

A kártyafizetési költségek három összetevőből állnak: a bankközi díj (amelyet az EU 2015/751 rendelet szabályoz), a séma-díj (kártyahálózat) és az akvizíciós marzs (fizetési szolgáltató). A FeeCheck ezt a struktúrát teszi átláthatóvá minden kereskedő számára.

Minden Kártyafizetés Három Összetevője

Amikor egy ügyfél kártyával fizet egy magyarországi boltban vagy webáruházban, a kereskedő nem kapja meg a tranzakció értékének 100%-át. Egy rész levonásra kerül a fizetési infrastruktúra költségeinek fedezésére. Ez a levonás — amelyet Kereskedői Szolgáltatási Díjnak (MSC) vagy disagiónak is neveznek — pontosan három elemből áll.

Ezen három elem megértése elengedhetetlen a fizetési szolgáltatók igazságos összehasonlításához.

1. Összetevő: Bankközi Díj (Interchange Fee)

Meghatározás: A bankközi díj az az összeg, amelyet a felvásárló bank (a kereskedő bankja) fizet a kibocsátó banknak (az ügyfél bankjának) minden egyes kártyás tranzakcióért. Kompenzálja a kibocsátó bankot a fizetés kockázatáért és finanszírozási költségeiért.

EU szabályozás: A Bankközi Díjak Szabályozása (EU 2015/751 — IFR), 2015 júniusa óta hatályban, plafonálja a bankközi díjakat az EGT-n belüli fogyasztói kártyás fizetéseknél:

Kártyatípus	IFR plafon	Megjegyzések
EGT fogyasztói betéti kártya	0,20% a tranzakcióból	Visa Debit, Mastercard Debit, hazai sémák co-badging esetén
EGT fogyasztói hitelkártya	0,30% a tranzakcióból	Visa Credit, Mastercard Credit
Vállalati/üzleti kártyák	Nem plafonált	Általában 0,8–1,9%
Háromszereplős hálózatok (közvetlen Amex)	IFR alól mentesített	Általában 1,5–3,0%
Nem-EGT kártyák (USA Visa, brit MC Brexit után)	Nem plafonált	Általában 1,5–2,5%

Kulcs tanulság: Az IFR plafonok védik a kereskedőket a magas bankközi díjaktól az EGT-n belül kibocsátott mindennapi fogyasztói kártyák esetén. Ezek a plafonok azonban nem fedik le a vállalati kártyákat, a nem-EGT kártyákat, vagy a háromszereplős sémákat — ez magyarázza, miért néznek szembe a turista-intenzív vállalkozások magasabb költségekkel.

2. Összetevő: Séma-díj

Meghatározás: A séma-díjakat (értékelési díjaknak vagy hálózati díjaknak is nevezik) a kártyahálózat — Visa, Mastercard, American Express, vagy hazai hálózatok — számítja fel az infrastruktúrájuk, márkájuk és interoperabilitási szolgáltatásaik használatáért.

Kulcstények:

A séma-díjak nem szabályozottak az EU által
Teljes részletességgel nem kerülnek nyilvánosan közzétételre a kártyahálózatok által
Jellemző tartomány: 0,02% és 0,15% között a tranzakció értékéből
A díjak változnak a tranzakciótípustól (érintéses, e-kereskedelem, határon átnyúló), kártyatípustól és volumens szinttől függően

A FeeCheck ellenőrzött piaci tartományokat használ a séma-díjakhoz. Ezeket egyértelműen hozzávetőlegesként jelölik meg, ahol pontos adatok nem állnak nyilvánosan rendelkezésre.

3. Összetevő: Akvizíciós Marzs

Meghatározás: Az akvizíciós marzs az a bevétel, amelyet a fizetési szolgáltató (PSP), a felvásárló bank vagy a kártyaterminál-cég tart meg a tranzakció feldolgozásáért és a kereskedői kapcsolat kezeléséért.

Kulcstények:

Az akvizíciós marzs kereskedelmi tárgyalás alapján kerül megállapításra — nem szabályozott
Lényegesen változik a vállalkozás mérete, tranzakcióvolumene, iparága és a szolgáltató szerint
Kkv-k jellemző tartománya: 0,05% és 0,8% (vagy tranzakciónkénti fix összeg)
A nagy volumenű kereskedők gyakran lényegesen alacsonyabb marzsokat tárgyalnak ki

Ez az összetevő, ahol a kereskedőknek a legtöbb tárgyalási lehetőségük van. A FeeCheck összehasonlító eszköze erősen összpontosít erre az összetevőre.

Gyakorlati Példa: Szabványos Kiskereskedelmi Tranzakció Magyarországon

> Forgatókönyv: Budapest, étterem | Ügyfél EGT Visa Debit kártyával fizet | Tranzakció értéke: 10.000 Ft

───────────────────────────────────────────────────────
 Összetevő               Számítás            Összeg
───────────────────────────────────────────────────────
 Tranzakció értéke                           10.000 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 1. Bankközi díj          0,20% × 10.000      20 Ft
    (IFR plafon, EGT fogyasztói betéti)
 2. Séma-díj              ~0,06% × 10.000      6 Ft
    (hozzávetőleges — Visa értékelési)        (indikatív)
 3. Akvizíciós marzs      0,24% × 10.000      24 Ft
    (példa: versenyképes kkv tarifalap)
───────────────────────────────────────────────────────
 TELJES KÖLTSÉG           = 0,50% × 10.000    50 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 A kereskedő megkapja:                      9.950 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 Megjegyzés: Minden adat illusztratív példa.
 A tényleges költségek a konkrét szolgáltatói tarifalaptól és kártyatípustól függnek.

Gyakorlati Példa: Külföldi Turista Tranzakciója

> Forgatókönyv: Budapesti szálloda | Amerikai turista USA-ban kibocsátott Visa hitelkártyával fizet | Tranzakció értéke: 50.000 Ft

───────────────────────────────────────────────────────
 Összetevő               Számítás            Összeg
───────────────────────────────────────────────────────
 Tranzakció értéke                           50.000 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 1. Bankközi díj          ~1,80% × 50.000     900 Ft
    (nem-EGT kártya — IFR NEM vonatkozik)
 2. Séma-díj              ~0,10% × 50.000      50 Ft
    (hozzávetőleges)
 3. Akvizíciós marzs      0,30% × 50.000      150 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 TELJES KÖLTSÉG           = ~2,20% × 50.000  1.100 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 A kereskedő megkapja:                      48.900 Ft
───────────────────────────────────────────────────────
 Megjegyzés: Minden adat illusztratív példa.

Ez az összehasonlítás szemlélteti, hogy a turista-forgalommal rendelkező vállalkozások (szállodák, éttermek, turisztikai vonzerők) aránytalanul magasabb fizetési költségekkel szembesülnek, mint a főleg belföldi ügyfeleket kiszolgáló vállalkozások.

Árazási Modellek: Kevert, Interchange++ és Fix Díj

A fizetési szolgáltatók különféle árazási struktúrákat kínálnak:

Kevert (Blended) Ár

Mindhárom összetevő (bankközi + séma + akvizíció) egyetlen százalékos rátába van összevonva. Példa: „1,5% tranzakciónként, minden kártya."

Előny: Egyszerű; kiszámítható költségek
Hátrány: Nincs átláthatóság a tényleges bankközi díjak tekintetében; a nagy volumenű kereskedők gyakran túlfizetnek

Interchange++ (IC++)

A tényleges bankközi díj és séma-díj átkerül a kereskedőhöz. A szolgáltató csak a marzsát adja hozzá.

Előny: Teljes átláthatóság; a kereskedők profitálnak a jó kártyamixből (főleg szabályozott EGT fogyasztói betéti); alacsonyabb effektív költség a legtöbb nagy volumenű EU kereskedőnek
Hátrány: Összetettebb számlázás; a havi költségek változnak a kártyamix-szel

Tranzakciónkénti Fix Díj

Fix összeg tranzakciónként az értéktől függetlenül. Példa: 50 Ft tranzakciónként.

Előny: Kiszámítható; ideális nagyon alacsony átlagos tranzakcióértéknél
Hátrány: Gazdaságilag kedvezőtlen nagy értékű tranzakcióknál

Nem-EGT Kártyák: Miért Kerülnek Többe

Az EU 2015/751 rendelet (IFR) csak olyan tranzakciókra vonatkozik, ahol mind a kibocsátó bank, mind a felvásárló bank az EGT-n belül található. Ha a kártyát az EGT-n kívül bocsátották ki, az IFR plafonok nem vonatkoznak rá.

Kártya eredete	Vonatkozik az IFR?	Jellemző bankközi díj
EGT-n belül kibocsátott fogyasztói betéti	✅ Igen	0,20% (max)
EGT-n belül kibocsátott fogyasztói hitelkártya	✅ Igen	0,30% (max)
UK-ban kibocsátott (Brexit után)	❌ Nem	1,15–1,5% (jellemző)
USA-ban kibocsátott	❌ Nem	1,5–2,5% (jellemző)
Vállalati/üzleti (bármely ország)	❌ Nem	0,8–1,9% (jellemző)
American Express (háromszereplős)	❌ Mentesített	1,5–3,0% (jellemző)

Miért Fontos a Magyarországi Kontextus

Magyarországon a fizetési piac néhány sajátos jellemzővel rendelkezik:

Nincs domináns hazai séma: Ellentétben Németországgal (Girocard) vagy Franciaországgal (Carte Bancaire), Magyarországon nincs nagy hazai fizetési séma, amely alacsony interchange-szel működne. A Visa és Mastercard dominál.
Növekvő érintéses fizetések: Az érintéses kártyás fizetések aránya gyorsan növekszik, különösen az éttermi és kiskereskedelmi szektorban.
Turisztikai hatás: Budapest és más turisztikai célpontok sok külföldi (nem-EGT) kártyaforgalmat vonzanak, ami emeli az effektív bankközi díjköltségeket a szállodáknál és a vendéglátóhelyeknél.
MNB-felügyelet: A Magyar Nemzeti Bank felügyeli a fizetési piac megfelelését az EU szabályozásoknak.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Mi a bankközi díj egyszerű szavakkal? A bankközi díj egy olyan díj, amelyet bankok fizetnek egymásnak minden kártyás fizetésnél. A kereskedő bankjától (akvizítor) a kártyát kibocsátó bankhoz (kibocsátó) áramlik. Az EU-ban ezeket törvény plafonálja fogyasztói kártyáknál: 0,20% betéti kártyáknál, 0,30% hitelkártyáknál.

Miért kerül többe egyes kártyák elfogadása másoknál? A kártyaköltségek különböznek a kártyatípustól (fogyasztói vs. vállalati), a kibocsátó országtól (EGT-n belüli vs. kívüli), a kártyahálózattól (Amex az IFR-en kívül működik) és a tranzakciótípustól (érintéses, chip, online) függően.

Mi a különbség az interchange++ és a kevert árazás között? Az IC++ átláthatóan átadja a tényleges bankközi díjat és séma-díjat a kereskedőnek. A kevert árazás mindhárom összetevőt egyetlen fix rátába egyesíti. Az IC++ általában olcsóbb a jó kártyamixszel rendelkező nagy volumenű kereskedőknek.

Drágábbak-e az American Express kártyák? Igen, általában. Az Amex háromszereplős hálózatként mentesített az IFR plafonok alól. Az effektív kereskedői költség általában 1,5–3,0%, szemben az EGT fogyasztói Visa/Mastercard 0,2–0,5%-ával.

Mennyibe kerül egy nem-EGT kártya egy magyar kereskedőnek? A nem-EGT kártyák bankközi díja jellemzően 1,5%–2,5% között mozog, lényegesen drágábbá téve őket az európai kereskedők számára.